2018. jan. 6.

Szép Ernő: Mint magányos lovast...



Mint magányos lovast az este,
Elér a bánat engemet,
Gyereksírás jön fel szívemből,
Könnyűim csöpp csengői csengenek.
Apám után szeretnék futni,
Ki a városba vezetett,
S míg a boltok közt bámészkodtam,
Elengedte egyszer a kezemet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése